Psychodynamic protocol
What kind of situations are worth bringing to person-centered supervision?
Why choose person-centered supervision?
Vannak olyan élethelyzetek, problématípusok és személyiségstruktúrák, amelyeknél mélyebb, hosszabb távú, kapcsolatorientált, kötődés alapú vagy dinamikus terápiás megközelítésre van szükség (ld. bővebben az oldal alján):
Connection stuck with the client
pl. érzelmi/verbális abúzus, elhanyagoló szülői kapcsolat, instabil gondozási környezet
gyakori következmények: bizalmatlanság, szabályozási nehézségek, szégyen, disszociáció
💡 Itt a biztonságos kapcsolati élmény újrafelépítése, a kötődés újraírása alapvető. A terápiás kapcsolat maga válik gyógyító eszközzé.
You have strong emotional reactions towards the client
pl. borderline, nárcisztikus, elkerülő, dependens mintázatok
jellemző: instabil kapcsolatok, érzelemszabályozási zavarok, mély önértékelési problémák
💡 Ezekben az esetekben a tünetek mögött identitásproblémák, kapcsolati sémák állnak, amelyeket nem lehet csak gondolati szinten módosítani.
Self-awareness dilemmas, identity crises in your professional role
pl. sorozatos párkapcsolati kudarcok, destruktív minták újrajátszása
Ismétlődő élményei: „senki nem ért meg”, „mindenki kihasznál”
pl. „mindig ugyanazt a típust választom”, „nem tudok bízni senkiben”
💡 A fókusz itt a belső kapcsolati reprezentációkon, kötődési mintákon van, amelyek gyakran nem tudatosak és a terápiás kapcsolatban is megjelennek.
Role conflict or overload
pl. „ha meglátnának, ki vagyok valójában, elhagynának”
elmélyült belső üresség, krónikus önkritika, elidegenedés
💡 Ezek nem pusztán torz gondolatok, hanem mélyebb érzelmi alapú élmények, amelyeket fokozatosan, biztonságos kapcsolati térben lehet feltárni és átdolgozni.
If your usual tools keep "not working"
pl. emlékek, élmények kizárása, deperszonalizáció, "nem érzem magam jelenlévőnek"
gyakran előfordul komplex PTSD vagy borderline eseteknél
💡 Itt a fokozatos stabilizálás és az élményintegráció a cél, amelyhez türelem, kapcsolati állandóság és érzelemközpontú munka szükséges.
Client personality, who holds up a mirror
pl. „ki vagyok valójában?”, „hogyan akarok élni?”, „mi az értelme az életemnek?”
gyakran jelentkezik életközépi krízisben vagy hivatásváltásnál
💡 Itt nem a tünetcsökkentés, hanem a belső önreflexió és hosszabb távú személyiségfejlődés a cél, ami nem CBT-alapú gondolkodásmódot kíván.
Nehezen értelmezhető a terápiás kapcsolat dinamikája
A kliens idealizál, támad, visszahúzódik – de nem tudod, miért pont most, miért pont veled
Kettőtök között feszültség, regresszió vagy túlzott intimitás jelenik meg
Úgy érzed, valami megismétlődik, de még nem látod, mi
💡 Ezekben az esetekben az áttétel–ellenáttétel értelmezése kulcsfontosságú lehet.
A terapeuta belső élménye túl intenzív vagy zavaros
Valamiért nem tudsz kongruensen jelen lenn
Elbizonytalanodsz: amit érzel, az a sajátod, vagy a kliensé?
Folyton meg akarsz menteni, túl kritikus vagy, vagy „túl jó fejként” viselkedsz
💡 Ezek ellenáttételes jelzések – érdemes őket pszichodinamikus keretben vizsgálni, nem CBT-eszközökkel.
Erőteljes védekezések, elhárítások, érzelmi hullámzások jelennek meg
A kliens hirtelen „eltűnik”, hárít, bagatellizál, majd túlérez
Erős projekciók, idealizálás vagy devalválás lép fel
Az érzéseket nem tudja kifejezni, inkább „eljátszik” vagy áttol másokra
💡 A klasszikus védekezések (pl. hasítás, tagadás, intellektualizálás) felismeréséhez és értelmezéséhez a pszichodinamikus szemlélet szükséges.
What kind of cases should you avoid bringing to a Rogers-style case discussion?
Cases with a clear focus on diagnostics
Például: „Behozzam már az expozíciót, vagy még korai?”, „Jókor vezettem be a gondolatnaplót?”, „Mit kezdjek a feladattagadással?”
Ilyen esetekben a fókusz nem a kapcsolati dinamika vagy a tudattalan, hanem a módszeres döntéshozatal, amit strukturáltabb (pl. CBT-alapú) esetmegbeszélés támogat jobban.
👉 Pszichodinamikus térben ezek a kérdések túl konkrétnak, túl „operatívnak” tűnnek – a csoport nehezen tud ezekkel mit kezdeni a mélyebb rétegek feltárása nélkül.
Technical methodology questions
Ha csak 1-2 ülés történt, és a kapcsolat még nem aktiválta a mélyebb mintázatokat
A kliens még ismerkedik, témát keres, és nincs kapcsolati jelenlét
👉 Ilyenkor a dinamikus értelmezés vagy áttételi munka idő előtti, és még nincs elegendő kapcsolati anyag, amit vizsgálni lehetne.
Crisis situations, ethical and legal questions
Ilyen eset lehet egy teljesítményszorongó fiatal felnőtt, aki jól verbalizál, együttműködő, és a problémája inkább életvezetési jellegű
A terápiás kapcsolat nem tartalmaz nehéz áttételeket, nem billen el
👉 Ezekben az esetekben sokkal célravezetőbb a kognitív vagy integratív módszertani fókusz, és a pszichodinamikus keret „túlzásnak” tűnhet.
If you only look for answers from the outside
For example, "What would you do?", "Give us your advice!", "Tell us what the best solution is."
👉 A mély, reflektív pszichodinamikus elemzés ezekben a helyzetekben terhelő, elbizonytalanító vagy felesleges lehet – a kliens éppen nem bírná el a feltárást, és a terapeutának is gyakorlati támpontokra van szüksége.
🚫 5. Ha a pszichológus nem akar vagy nem tud önreflexióra nyitni
Ha nincs készség vagy szándék arra, hogy a saját érzéseit, ellenáttételét bevigye a térbe
Vagy ha a helyzet érzékeny, és a terapeuta nem tud biztonságban önfeltárni
👉 A pszichodinamikus megbeszélés lényege, hogy a terapeuta saját belső élménye is „anyag”, amit közösen bontunk ki – ha ez nincs jelen, a folyamat sekély marad.
🚫 6. Ha a csoportdinamika nem teszi lehetővé a finom érzelmi munkát
Ha nincs meg a bizalom
Ha túl direkt, elemző, versengő a hangulat
Ha kevés idő áll rendelkezésre (pl. 10–15 perc)
👉 Ezekben az esetekben a mélyebb kapcsolati és érzelmi reflexió nem biztonságos vagy nem hatékony, érdemes más formát választani.
If you can't or don't want to engage in self-discovery
✔️ gyors döntést igényel
✔️ még nincs kialakult terápiás kapcsolat
✔️ módszertani / intervenciós kérdés áll a középpontban
✔️ az eset „felületi” vagy életvezetési
✔️ nincs kapacitás önreflexióra
✔️ a csoport nem tud érzelmileg megtartó térként működni
✅ Hozd ide az esetet, ha...
erős belső reakciókat vált ki belőled a kliens, de nem világos, miért
a terápiás kapcsolatban ismétlődik valamilyen minta
úgy érzed, a kliens „játszmázik”, de nem tudod megfogni hogyan
álmai, asszociációi, regresszív viselkedései jelennek meg
Checklist questions:
Kiben van ez az érzés? Bennem, benne vagy köztünk?
El tudom választani az áttételt az ellenáttételtől?
Ismétlődik valami, amit nem tudok értelmezni?
KIEGÉSZÍTÉS
🧷 Kötődésalapú terápiák
Ezekben a terápiákban a korai kötődési tapasztalatok hatása áll a fókuszban: hogyan formálták az érzelmi szabályozást, a kapcsolódási mintákat és az önképet.
Főbb irányzatok:
Sématerápia – korai maladaptív sémák és kapcsolati minták feltárása, gyógyító újratapasztalás
Mentalizáció-alapú terápia (MBT) – a másik mentális állapotainak megértésére való képesség fejlesztése, különösen borderline személyiségzavarban
Érzelemfókuszú terápia (EFT) – kötődési sérülések és érzelmi igények feltárása, főleg párterápiában
Parenting-alapú terápiák (pl. Circle of Security) – szülő-gyermek kapcsolat újraformálása a biztonságos kötődés irányába
Dyadic Developmental Psychotherapy (DDP) – gyerekekkel végzett kötődésfókuszú terápia, különösen örökbefogadott vagy traumatizált gyermekek esetén
🤝 Kapcsolatorientált terápiák
Ezek az irányzatok a terápiás kapcsolat gyógyító erejére helyezik a hangsúlyt: a kliens és terapeuta közötti élő, itt-és-most kapcsolatra mint a változás kulcstényezőjére.
Főbb irányzatok:
Személyközpontú terápia (Carl Rogers) – empátia, feltétel nélküli elfogadás, hitelesség
Interperszonális terápia (IPT) – a kliens aktuális kapcsolati működésére fókuszál (pl. gyász, szerepkonfliktus, elszigetelődés)
Személyközi dinamikus terápia – az interperszonális kapcsolatok dinamikáin keresztül hat
Kapcsolatfókuszú pszichoterápia (Relational Psychotherapy) – a kapcsolati mintázatok és a terapeuta-kliens viszony élő alakulása a fókusz
Transzformatív terápiák – amelyekben az érzelmi és kapcsolati megtapasztalás áll a változás középpontjában (pl. AEDP)
🌀 Pszichodinamikus terápiák
A pszichodinamikus terápiák a pszichoanalízisből fejlődtek ki, de rövidebbek, rugalmasabbak, kevésbé strukturáltak, és a tudattalan folyamatok, kapcsolati mintázatok, belső konfliktusok feltárására irányulnak.
Főbb irányzatok:
Támogató-expresszív terápia (Luborsky)
Dinamikus rövidterápiák (pl. ISTDP – Davanloo)
Self-pszichológia (Heinz Kohut)
Tárgykapcsolat-elméleteken alapuló terápiák (Winnicott, Klein)
Mentalizáció-alapú terápia – egyszerre kötődés- és pszichodinamikus alapú
💡 Általában fókuszáltabb, célirányosabb, de továbbra is reflektív és mély.
🪞 Pszichoanalitikus terápiák
Ez a terápiás irányzat a klasszikus pszichoanalízisen alapul:
nagyon hosszú távú (évek), gyakran több ülés hetente
hangsúly a szabad asszociáción, álmok értelmezésén, áttétel–ellenáttétel viszonyon
cél a tudattalan konfliktusok mélyfeltárása, az ösztön–én–felettes én működésének megértése
Főbb jellemzők:
Kliens gyakran kanapén fekszik, terapeuta kevésbé van jelen „személyesen”
Erősen elemző, interpretatív szemlélet
